Egészséges, rendezett fogak, szebb Beszéd!

A legtöbb ember elsôsorban esztétikai okok miatt, a „szebb mosoly” reményében küldi el gyermekét fogszabályozásra, illetve a felnôttek is fôként ezért keresik fel (természetesen már jóval ritkábban) a fogszabályozó szakorvost. Nagyon sokan nem gondolnak arra, hogy a rendellenesen nôtt fogak, a foghiány stb. komoly beszédtechnikai hibákhoz is vezethet. (Természetesen most nem az ún. „élettani pöszeség”-re gondolok, hiszen az a végleges fogsor kialakulásánál esetleg többségében megszűnik!)

A magyar beszédhangok képzésében fontos szerepe van a hangképzô szerveinken túl a fogainknak is, így azok szabálytalanságai beszédhibákat eredményezhetnek. A pöszeséget a leggyakoribb beszédhibaként tartjuk számon. (A hangképzés hibáinak a legnagyobb csoportja.) A pöszéség nem terjed ki a beszédfolyamat egészére, hanem csak a hangképzés egy-egy mozzanatára. A pösze ember általában nem képes teljes értékű hangokat képezni.

A pöszéség kialakulásának sok oka lehet, de a szervi okok közül fontos kiemelni a perifériás beszédszervek szervi és funkcionális jellegű elváltozásait, így pl. az ajakrévüléseket, a foghiányt, a rendellenesen növô fogakat, illetve az állkapocs aránytalanságait.


Beszédhangjaink képzésekor, különösen a mássalhangzók esetében, mint említettem, nagy szerep jut a fogaknak, illetve a fogak mögötti kemény szájpadlásrésznek. Jelenleg nem célom részletesen szólni a beszédhibák fajtáiról, okairól, de kiemelném, hogy az alábbi hangok képzésekor fontos funkciója van a fognak is: – t,d –n–r, sz,z–l–c,dz, zs, s–cs, dzs, valamint f–v esetében.(Az f–v hangok torzulását eredményezi többnyire pl. a felsô fogsor elülsô részén lévô foghiány!)

A leggyakrabban hibásan képzett hangjaink a fentebb felsoroltak közül az s, zs – z, sz Az sz hang képzésekor a nyelvhát elülsô része és a fogak mögötti szájpadlásrész alkot szűk rést. Képzésekor a nyelv hegye általában az alsó fogsorhoz támaszkodik.

A hang képzése hasonló, csak a zöngétlen sz zöngés párja. Nehezen tud tiszta sz,z hangot képezni az, akinek az alsó fogsora jobban elôreáll, mint a szokásos, továbbá foghiánya vagy szabálytalan fognövése van!

Az s hang képzésekor a nyelv hegye v. pereme és a fogak mögötti szájpadlásrész alkot tágabb rést. A zs hang az s zöngés párja, valamivel lazább résképzéssel. Az s, sz hangok hibás képzését (az ún. „sesegô”, „huhogó”, „susogó” hangok létrejöttét) szintén a foghiány, a szabálytalan fognövés okozza elsôsorban. A kiváltó okok szerint külön meg kell még említeni az un. fogközi –, ill. fognyomásos selypességet is. A fogközi selymesség kialakulásakor pl. a nyelv hegye többnyire a két fogsor közé vagy a hiányzó fog helyére kerül.

A fentiek gyógyítása csak a fogszakorvosok és a beszédjavítók (logopédusok) együttes és hosszantartó munkájával érhetô el. Végül az említett (a leggyakoribb) hangképzési hibákon túl szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a foghiányos, ill szabálytalanul nôtt fogakkal rendelkezô emberek zöme szégenyli ezen rendellenességeit, ezért rászokik az ún. „zárt szájú” beszédre, hogy leplezze a fentieket.

A zárt, motyogó beszéd pedig gyakran érthetetlenné, követhetetlenné válik, ami bizony komoly hátrányt jelenthet gyermekeknél, felnôtteknél egyaránt. A fogszabályzás, a foghiányok pótlása tehát nemcsak esztétikai beavatkozás, hanem mindennapi életünk nélkülözhetetlen tényezôjének, az élôszónak, a szép, érthetô és követhetô beszédnek egyik fontos tényezôje is egyben!

Dr. Riba Magdolna
főiskolai docens