Kellemetlen lehelet - halitózis - kialakulása és formái

Vizsgálatok szerint a lakosság 20%-a szenved a rossz lehelettől. Ez a nagy gyakoriság mindenképp indokolja, hogy komolyan foglalkozzunk a problémával. Számos betegség velejárója lehet a kellemetlen lehelet, az esetek 90%-ában a kiváltó ok mégis a szájban keresendő. A szájeredetű halitózisért a szájban található anaerób baktériumok által termelt kellemetlen illatú, illó kénvegyületek a felelősek.

A jelenség az emberiséggel egyidős

A halitózist már a 2000 éves ősi írások (Talmud) is válóokként említik, az elmúlt évtizedben pedig még inkább a figyelem középpontjába került. A friss lehelet nemcsak a jó közérzet szempontjából, hanem a szociális kontaktusok során is lényeges szereppel bír. Hiszen ki kedveli a rossz leheletet? A szájszag gondokat jelenthet a párkapcsolatokban vagy a munkahelyen, és a szociális elszigetelodés kiváltója lehet. Becslések alapján a testszag után a rossz lehelet a második legfontosabb faktor, ami véleményünket egy másik emberrol befolyásolja.

Tudományos kutatások

Előfordulását illetően, a felmérések 20-25%-os gyakoriságról tesznek említést a különböző népeknél, a lakosság körében végzett vizsgálatok alapján. Ahhoz, hogy sikeresen küzdjünk ellene, eloször is az okot és a kialakulásának helyét kell megállapítani. Az elozo század 40-es és 50-es éveiben vizsgálták meg eloször tudományosan a szájszagot. A kutatások kezdetén különbözo extraorális (szájon kívüli) területet hoztak összefüggésbe a szájszag keletkezésével, például a felso és alsó légutakat, az emésztotraktust, a veséket és a májat, mára azonban bebizonyították, hogy a halitosisesetek 90%-ának forrása a szájüregben található. Ezáltal a fo felelosség a diagnózis és a kezelés szempontjából a fogorvosra hárul.

Az észlelés problematikája

Az emberi orr nem alkalmas a kilélegzett levegő szaglására, a hosszabb ideig fennálló szagokhoz pedig hozzászokunk. Gyakorlatilag esély sincs arra, hogy az érintett közvetlenül érzékelje saját kellemetlen leheletét. Minden esetben a közvetett jelek azok, amik felhívhatják figyelmet, gyanúsak lehetnek. Ilyen tünet például a szájszárazság, vastag nyelvlepedék a nyelvgyökön, a savanyú, keserű vagy fémes szájíz, vagy ha gyakran kínálnak cukorkával / rágógumival, ha közeledéskor a beszélgető partner elfordítja a fejét stb. Léteznek házi praktikák, amelyek ingyenesek és segíthetnek a kellemetlen leheletünk felismerésében:

• Törölje le a nyelv hátsó részét egy gézlappal, és 30 másodperc múlva szagolja meg. Ha a gézlapon sárgás elszíneződés jelenik meg, az még jobban valószínűsíti a problémát.

• Nyalja meg a kézfejét, várjon tíz másodpercig, majd szagolja meg.

 

• Fogselyemmel tisztítsa a hátsó fogai közötti réseket, majd 30 másodperc múlva szagolja meg a fogselymet.

• Tükör előtt meg kell figyelni, hogy a nyelv hátsó részén milyen a lepedék színe és vastagsága.

• Figyelni kell mások reakcióit.

• Meg kell kérni valakit, akiben megbízik, hogy naponta többször szagolja meg a leheletét, mert ez a nap folyamán változó.

A halitózis osztályozása

A halitózis elnevezés egy gyűjtőnév. Minden olyan esetet ezzel a névvel illetünk, amikor a kilélegzett levegő kellemetlen szagú. Orális halitózis alatt, szájeredetű kellemetlen leheletet értünk. Okait tekintve számtalan variációja ismert. A halítózisos betegségeket két fő csoportra oszthatjuk: Valódi halitózis és álhalitózis vagy halitofóbia. Egy berlini vizsgálat szerint a álhalitózis aránya a halitózisos betegek kb. 27%-át teszi ki. Jellemzője, hogy a beteg kellemetlen leheletre panaszkodik, ami nem érezhető és nem mutatható ki. A kellemetlen lehelettől való félelem olyan mértéket ölthet, hogy a beteg észérvekkel nem nyugtatható meg. Ezt a jelenséget nevezzük halitofóbiának, kezelésénél pszichiáter bevonása is szükséges. A valódi halitózis tovább osztható fiziológiás és patológiás alcsoportra. Fiziológiásnak tekinthető a reggeli kellemetlen lehelet, illetve a bizonyos ételek (pl. fokhagyma) fogyasztása után jelentkező, átmeneti jellegűállapot. Kóros halitózisról a krónikusan fennálló, valamilyen patológiás elváltozáshoz társuló kórformák esetében beszélhetünk. Ezek lehetnek orális vagy extraorális eredetűek.

Kellemetlen lehelettel járó betegségek – nem szájeredetű halitózis

Nagyon sok krónikus betegség velejárója a kellemetlen lehelet. Bizonyos betegségek jellegzetes szájszagot okoznak, amely segíti a diagnózis felállítását. Így pl. a cukorbetegek leheletében aceton szag érezhető, a vesebetegekre az ammóniaszag jellemző, a májelégtelenség friss hús ill. állati bensőségek szagára emlékeztető leheletet okoz, ami egyesek szerint kifejezetten egérszagú. Sajátos szaga van a szájnak bizonyos mérgek (arzén, bizmut, higany stb.) felszívódása után is. Éhezés, fogyókúrázás során keton szabadul fel, amely a vizelettel és a tüdőn keresztül távozik, így szintén jellegzetes szájszagot okoz. Ide sorolandók, és rendkívül fontos csoportot képeznek a felső légúti és emésztőrendszeri megbetegedések: az orr- és melléküregek, a garat, a mandula gyulladásos, daganatos stb. elváltozásai. A szakirodalom rámutat arra, hogy mandulakő esetén is gyakran alakul ki rossz szájszag. A nyelőcső daganata, gombás megbetegedése (amelyet folyamatos antibiotikus kezelés is kiválthat), a gyomorszáj zárfunkciójának tökéletlensége is lehelet problémát idéz elő.

Az orális halitózis kialakulásának feltételei

Orális halitózis esetén a szájban lévő baktériumok által termelt kénvegyületek okozzák a rossz leheletet. Ezek a vegyületek, amik együttesen a VSC (Volatile Sulfur Compound), vagyis illó kénvegyületek nevet viselik, normális körülmények között is jelen vannak a szánkban, a száj normálflóráját képező baktériumok fehérjebontó tevékenysége során keletkeznek. A halitózis kialakulásának feltétele az, hogy a száj mikroklímája oly módon változzon meg, hogy kedvezzen az illó kénvegyületek fokozott keletkezésének. Ilyen például az anaerob baktériumok számának növekedése, a nyál mennyiségi vagy minőségi változása (pH-ja, oxigéntelítettsége), a szervezet védekező képessége stb. Minden olyan betegség, vagy lokális faktor, ami ezeket a tényezőket negatív irányba befolyásolja, elősegítheti a halitózis kialakulását. Eddig több mind 70 olyan faktort írtak le, amely elősegítheti a kellemetlen lehelet kialakulását, a legfontosabbak a következők:

Szájszárazság A szájszárazság az egyik legjelentősebb tényező, amely elősegíti a rossz lehelet kialakulását, vagy súlyosbíthatja a már meglévő problémát. A szájszárazság fiziológiásan is előfordul éjszakánként, amikor is a nyáltermelés lelassul. A rossz lehelet enyhe formája ezért reggelente természetesnek is tekinthető. Gyakori a különböző gyógyszerek által okozott szájszárazság. Itt elsősorban a vérnyomáscsökkentőket, az antidepresszánsokat, az allergia kezelése során használatos antihisztamin készítményeket kell megemlíteni. A nyál nagy mennyiségű oxigént tartalmaz, ami kellemessé és frissé teszi leheletünket, kedvezőtlenül befolyásolva az anaerob baktériumok életkörülményeit. Az alkoholfogyasztás is szájszárazságot okozhat, az alkohol szárító hatása révén (ugyanígy az alkoholtartalmú szájvizek is). Különböző betegségek is járhatnak szájszárazsággal (pl. a Sjögren szindróma).

Ínybetegségek Sok tanulmány mutat rá a VSC képződés és a paradontális megbetegedések közötti összefüggésre. Ez érthető, hiszen ha végiggondoljuk, ebben az esetben nő az anaerob baktériumok száma és a számukra rendelkezésre álló protein mennyisége.

Nyelvlepedék A nyelvlepedék elhalt hámsejtekből és baktériumokból áll. Mélyen a nyelv papillái között, a nyelv hátsó részén, a baktériumok elszaporodásához ideális körülmények alakulnak ki, ami elősegíti a kénvegyületek termelődését.

Látható, hogy a halitózis kialakulásáért számtalan tényező felelős, a kezelés is igazodik ehhez a sokrétűséghez. A házi praktikák általában helyesek, de mindenképp célszerű igénybe venni egy szakorvos segítségét, aki kikérdezéssel, a beteg alapos vizsgálatával, szükség esetén más szakterületek bevonásával, esetenként műszeres vizsgálattal (HALIMETER) állítja fel a pontos diagnózist. A kutatások révén mára nagy ismeretanyag gyűlt össze a rossz lehelet kialakulásáról, fajtáiról stb., ez a fent írtakból is érzékelhető. Aggodalomra tehát semmi ok, A HALITÓZIS KEZEHETŐ!

További információk: www.frisslehelet.hu